03

Brad arra kelt, hogy valaki mocorog mellette. Lassan kinyitotta a szemét és száját egy néma "O"-ra tátotta, amint meglátta a karjaiban fekvő lányt. Kifújta fekete haját a szeméből és beszívta Roo barackvirág illatát, ami most az egész bensőjét átjárta. Nem izgatta fel magát azon, hogy esetleg valaki rájön arra hogy együtt aludtak, hisz miután megtalálják a lány kulcsát már búcsút is mondanak egymásnak. Brad maga felé fordította a fekete hajú testét, így arcuk egy vonalban volt. Túl fáradt volt még ahhoz, hogy megnézhesse, hogy milyen a lány arca alvás közben, ahogy a nap első sugarai rávetik a narancssárgás fényt ezzel kiemelve a porcelánbaba szépségét. Így csak visszahajtotta a fejét és újra a mélybe zuhant.

Egy Nirvana számra ébredt fel, s miután egy biccentéssel nyugtázta, hogy a lány ott fekszik mellette, felkelt és felvette a mobilját

 - Haló? - szólt bele álmosan.

 - Hahó édes – hallotta meg barátnője hangját, amitől csak egy unott arcot tudott vágni. Kénytelen volt végighallgatni, ahogy Melanie vidáman csicsereg a nyaralásról Floridában, és hogy gazdag ember mindenhol, ő pedig aranybarnára sül, míg a szülei verik a pénzt. Mikor Bradre terelődött a téma a fiú csak kedves hangon megnyugtatta Melanie-t, hogy minden oké van, de a barátaival egy kan napot tartanak így mennie kell.

Amint megszabadult a telefontól hátrafordult a kanapéhoz és érdeklődve nézte ahogy Roo felkelt. Az egész egy hosszú folyamat volt, de Bradnek nem volt jobb dolga így csak figyelte a lányt, aki lassan ébredezni kezdett. Először csak mocorgott, majd szempilláit rebegtetni kezdte, s lassan kinyitotta óriási kék szemeit. Zavartság futott át az arcán, majd ajkait egy kicsit kinyitotta, és felnézett, nem láthatta Bradet, mert egyenesen előre bámult és a fiú nem volt a látókörében. Megdörzsölte szemeit és felnyújtott karokkal nyújtózkodott, közben pedig ásított egy utolsót. Oldalra pillantott, majd amint meglátta Bradet fáradtan elmosolyodott.

 - Jó reggelt – köszönt neki, majd felkelt a fotelről és a konyhába lépkedett. - Tudnál adni egy kis kávét?

 - Persze – biccentett a fiú és elkészített Roo-nak egy habos latte-t. Miközben a lány azt iszogatta, Brad magában már kitalálta a tervet mára. - Nos ki kell takarítanunk, a ház nem maradhat így. Utána pedig elmegyünk és megkeressük a kulcsodat.

 - És ha addigra elviszik? - kérdezte a lányt, de Brad ellenállást nem tűrva megrázta a fejét.

Miután Roo végzett és letörölte a kis bajszáról a habot, kutatást indítottak egy újabb póló után amit a lány felvehetne. Persze Aphrodite mint rocker erősen tiltakozott a rózsaszín darabok ellen, így végül kénytelen volt egy pokémonos fekete anyag mellett döntenie. Bradnek tetszett, hogy a lány ilyen játékos és a belőle áradó őszinte vidámság volt az ami megragadta. A fiú találomra kikapott pár fehérneműt barátnője fiókjából és megdobta vele Roo-t, aki nevetve hajolt el a ruhák elől, majd felkapta azokat és beszaladt a fürdőbe. Brad közben ugyancsak öltözéket cserélt, majd megfogta az ágy matracát és nehézkesen felemelte, de sikerült visszaraknia az eredeti helyére. Azután szépen megágyazott, és már Roo-val rakták vissza a párnákat. A szekrénybe is visszarakták a ruhákat, bár a lány néha elment öklendezni a selyem rózsaszín ruhák, szoknyák láttán, Brad pedig csak nevetett rajta. Volt amikor a fiú kért cigi szünetet, ugyanis tegnap nagyon kevés szálat szívott el és most kötelességének érezte bepótolni a hiányt. Ilyenkor Roo is vele tartott, és Bradley dobozából lenyúlt 1-2 szálat és azokat szívta el boldogan miközben sztorizgatott. Délután egyre elkészültek a hálóval és áttértek a nappaliba. A kanapé volt az egyetlen ép dolog a szobában, de csak mert azt este már összerakták. A lány egy törött vázát söpört össze, míg Brad az asztalt szerelte és épp a barát/barátnős témáról beszélgettek.

 - És van barátod Roo? - tudakolózott a fiú.

 - Nincs. Semmi kedvem ahhoz, hogy valaha is szerelembe essek és aztán ott hagyjanak. Az szar.

Bradley csak hümmögött, majd egy más témát hozott fel és közben a nappali is elkészült. Minden a helyére került, a lakás ragyogott, a fiú és a lány pedig kimentek egy újabb cigi pihenőre. A konyhával már az elsők közt végeztek, pont úgy mint a fürdővel is. Minden kész volt. Brad megnézte a lányt cigi közben: fekete haja most lófarokban lógott, pár tincs azonban kuszán rakoncátlankodott az arca mellett, kék szemei épp elmerültek egy fa szemlélésében, szempillái feketén rebegtek, ajkai között a kis csikket tartotta, orrát kissé felhúzta miközben szippantott a méregből. Brad mosolyogva dobta el a cigit, majd rátaposott és bement a házba a kocsikulcsért. Már sötétedett, de ilyenkor nyit a bár ezért előnyösebb ha későn mennek. Roo egy kis időt kért míg felment a szobába és kiválasztott magának egy kék short-ot Melanie ruháji közül és nagy nehezen de a fiókok legmélyén talált egy fekete harisnyát is. Miután felhúzta a darabokat betűrte a pokémonos pólót a nadrágba, úgy hogy buggyos legyen és felhúzta a bakancsát majd visszatért Bradhez. A fiú csodálatosnak találta a lányt, de nem tette szóvá így csöndben beültek a kocsiba és a klubhoz hajtottak. Brad majdnem összeütközött egy ferrarival a legjobb parkolóhely miatt, de végül ő nyert és büszke fejjel beirányította a kocsit. Kipattantak a járműből és a hátsóbejárathoz siettek. A legtöbb bulizó nem is tudja, hogy van hátsó része a bárnak, ezért Brad úgy gondolta, hogy jobb előbb ott megnézni, mert lehet péntek óta nem járt arra senki. Mindent átkutattak, még a szemetesekbe is bemásztak hátha meglátják a kulcsot, de nem jártak sikerrel. Beosontak a zenétől hangos helyiségbe és megkérdezték a bár tulajdonosát, Tristan-t, hogy nem adtak e le az elmúlt 2 napban egy kulcsot a talált tárgyakon. A férfi (aki alig volt 25 éves) csak az arcukba röhögött, majd fejcsóválva elmagyarázta nekik a helyzetet.

 - Srácok, ha valaki talál valamit, ebben az esetben egy kulcsot akkor azt zsebre teszi. Ide nem jó emberek járnak, tudhatnátok.

 - Basszameg – ült le a a pulthoz Roo, egyik fekete tincsét a füle mögé helyezte és a pultos lányt szuggerálta.

 - Két ír whiskey-t, ha lenne szíves – vette fel az udvarias énjét Brad, majd egy kedves mosoly kíséretében rákacsintott a lányra aki vihogva hozta azonnal a rendelést.

 - Brad, éppen most adták a tudtomra, hogy nem juthatok be a lakásomba és te flörtölsz egy ribanccal? Arg.

 - Nyugi már, elintéztem hogy előbb hozzák az italunkat, mint másnak. Mi a baj ezzel?Csak hagyj – intett és fejét a karjaira hajtotta. Brad már nyúlt, hogy megsimogassa a hátát, de végül nem tette. Helyette meglökte a vállával és felállt a székről magával húzva a lányt. Egyik kezében a két piás üveget tartotta, a másikban pedig Roo karját szorongatta, hogy el ne vesszen a tömegben. Mikor a fiú megállt a táncoló tömeg közepén a lány véletlen nekiment, de erre Bradley csak nevetett és leöntött a torkán pár korty piát. Roo kitépte a másik üveget a kezéből és ő is hasonlóan tett. Egy indie-rock banda nyomatta a zenét, ami Aphrodite idegességét kezdte lenyugtatni, így a lány egy idő után már ösztönösen mozgatta a csípőjét az ütemre, fejét ide-oda ringatta, kezeit pedig magasra tartotta és közben tombolt. Piros ajkai szétnyíltak miközben énekelte a szöveget, szemeit lehunyta, szempillái megrebegtek, tökéletes arca most pont Brad arcával volt szemben. A fiú csak követte a lány mozdulatait, ezért lassan ő is feloldódott és nem érdekelte abban a pillanatban semmi más. Pár számmal később egy lassú ütemsor csendült fel és a banda egy romantikus zenét kezdett játszani, mindenki párokba állt és szerelmetesen összebújva mozogtak a lágy hangokra. Brad és Roo összenézett, elröhögték magukat, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve a fiú magához húzta a lányt, derekánál fogva kicsit megemelte, bakancsos lábait az ő bakancsos lábaira tette, hogy kicsit magasabb legyen, majd szorosan tartva kezdtek keringeni. Aphrodite felnevetett majd arcát szorosan a fiú vállába fúrta és beszívta Brad cigifüstös, kölnis illatát. Karjait a nyaka köré fonta és lábujjhegyre állt hogy csökkentse a közöttük lévő magasságot, majd halkan Bradley fülébe duruzsolta a zene szövegét. Épp olyanok voltak, mint bármilyen másik pár azzal a különbséggel, hogy ők nem voltak együtt vagy csak nem voltak elég ittasak ahhoz, hogy összeálljanak fűvel-fával. De a köztük lévő harmónia messziről sugárzott, le sem tudták volna tagadni, hogy ismerik egymást. A banda váltott és egy gyorsabb szám következett, így az ölelkezés abbamaradt: Roo leugrott a fiú lábáról és kicsit messzebb ment, egyik fekete tincsét az arca mögé tűrte és kék szemeit Braden tartotta. Elmosolyodott, majd körül nézett, hátha megtalálja az utat ahol a legkönnyebben kitudnak jutni cigizni a hátsó részhez. Mivel nem volt elég magas a tomboló tömeghez képest ezért Brad is figyelni kezdte, hogy hol van a fekete vasajtó és miután kiszúrta megfogta Roo karját, de olyan erősen, hogy a lány felszisszent.

 - Bocsi – üvöltötte a fiú, majd kicsit gyengébben érintette meg Aphrodite karját és úgy húzta ki a tömegből. Néha lökdösődnie kellett és többször veszekedett táncoló emberekkel, de sikerült eljutniuk az ajtóig és mikor senki nem figyelte őket kisurrantak. Brad egy csikket nyújtott Roo-nak aki hálásan elfogadta és törökülésben leült a földre, hogy minél előbb elmúljon az alkohol hatása. A fiú letelepedett mellé és csöndben szívták a cigiszálakat, csak néha mosolyogva egymásra. A lány behunyta a szemét és egy idő után nem kért több csikket csak mély levegőket vett és halkan dúdolt egy Brad számára ismeretlen dalt. Amikor a fiú nem számított rá Roo ráhajtotta a fejét Bradley vállára, közelebb húzódott hozzá és egyik kezével erősen szorította a megdöbbent ifjú karját.

 - Jó most ez így – motyogta, majd halk hortyogás követte a lány szavait. Elaludt. Brad lustán elmosolyodott és azon agyalt, hogy hogyan vigye haza a lányt, úgy hogy ne ébredjen fel. Azonban ő is álmos volt, ezért a saját fejét a lányéra hajtotta és a világ elsötétült körülötte.

Sziasztok, kedves olvasók! Amint láthatjátok, meghoztam a 3. részt, és kivételesen írok nektek ide is. Habár twitteren nagyon köszöngettem a megtekintést és a véleményeket, itt is szeretném mindenkinek meghálálni, hogy olvastok és érdekel a blog. El sem tudjátok képzelni mennyire boldog vagyok, hogy még csak a harmadik résznél tartok, de már 345 megtekintést kapott az oldal. Szóval nagyon köszönöm mindenkinek, szeretlek titeket és remélem továbbra is tudok nektek meglepetést okozni a történetben, bár ez tuti hisz még az elején vagyunk.