04

Alig 10 órával később Brad már fogat mosott a fürdőszobájában és zuhanyozni készült. Mikor hajnali hat körül felébredt és rájött, hogy az aszfalton éjszakáztak a bár mögötti részen azonnal eltűnt minden álmossága és felkapta a lányt, hogy elinduljanak hazafelé. Közben persze Roo is felkelt és a saját lábán vánszorgott a fiú mellett, erősen koncentrálva, hogy ne essen össze az úton, míg a kocsiért mennek. Miután bepattantak a járgányba Brad elindította a motort és felcsavarta a fűtést, hogy átmelegedjenek a hideg kinti levegő után. Roo-nak alig öt percébe telt, míg az ablaknak hajtott fejjel be nem aludt és már csak akkor nyöszörgött amikor a fiú beállt a garázsba és felvonszolta. Brad lefektette az ágyába, levette a bakancsát, hogy legalább a tisztítóba ne kelljen mennie és betakarta az alvó lányt. Utána halkan becsukta az ajtót és kiment cigizni. Miközben felfrissült a méregtől átgondolta az elmúlt 2 nap eseményeit. Megismerte Roo-t akivel igazán jól érzi magát, de ez nem marad így örökké. Habár hozzánőtt a fekete hajú, bakancsos lány tudta, hogy el kell majd engednie és soha többet nem találkoznak. Talán így is lesz jól, nem tudják jobban felkavarni egymás életét. Miután elnyomta a csikket felment a fürdőbe, hogy fogat mosson. Miután végzett és fogsora fehéren csillogott beállt a zuhanyzóba, hogy vegyen egy forró zuhanyt. Jó érzés volt, hogy két napja először végigszántották a meleg cseppek a testét és aztán eltűntek a lefolyóban. Haját is megmosta, ujjbegyeivel beledörzsölte barna tincseibe a sampont, majd leöblítette és a szőnyegre lépett, hogy el ne csússzon. Egy törülközővel megszárítkozott majd a puha anyagot a dereka köré tekerte, hogy szabadon mászkálhasson a házban. Belopózott a hálóba és sietve kikapott egy alsót az egyik fiókból majd kisurrant az ajtón és felhúzta a fekete boxert. Barna tincseit megrázta, majd lesétált a konyhába, hogy a vezetékes telefonról rendeljen két doboz pizzát ebédnek. Felhívott egy viszonylag közeli pizzériát és egy hawaii és egy sonka-kukorica pizza mellett döntött, mert valamelyiket csak szerette a lány. Ezek után lehuppant a kanapéra és bekapcsolta a tévét amiből felbömbölt Pitbull legújabb száma. Brad elhúzta a száját és azonnal lehalkította a készüléket, de biztos volt benne, hogy Roo felébredt. Vadul nyomkodta a távirányítót, hogy valami normális csatornát keressen, de ha nem szappanopera ment akkor teleshop. Végül megállt a zenecsatornán és barna szemeivel a képernyőt szuggerálta. Furcsábbnál furcsább klipek tűntek fel, de volt köztük egy-két jó is. Mikor morgást hallott az emeletről elmosolyodott, tudva, hogy Roo az aki a reggeli akcióját végzi éppen. Ez a 3 nap elég volt ahhoz, hogy pár szokását már ismerje a lánynak, ezek között volt a felébredés utáni morgás is. Aranyosnak találta Roo-t, és nem bánta volna, hogyha még maradt volna pár napig, bár még ő maga sem tudta, hogy mi lesz most velük. A lánynak még mindig nem volt meg a kulcsa és így haza sem mehetett, de Melanie alig 3 vagy 4 nap múlva visszajön. Van még idejük, ha nem is olyan sok, de van. Roo leugrált a lépcsőről, megigazította magán Brad "You are with him and not me" pólóját, és barátnője egyik cicanadrágját kicsit lejjebb húzta majd felpillantott a fiúra. Kék szemei felragyogtak és villantott egy tökéletes mosolyt, gödröcskéi elmélyültek, arca pedig boldogságot sugárzott.

 - Jó reggelt – köszönt – Kávé?

A fiú csak a konyha felé mutatott és jót szórakozott magában, hogy Roo úgy viselkedik mintha itt lakna. Melanie ruháit viseli, kávét főz és már saját fogkeféje is van, szinte az egész lakás az övé. Miután a lány visszatért egy gőzölgő csészével leült a kanapéra Brad mellé, felhúzta a lábait törökülésben, majd elvette a távirányítót és ő is végigkapcsolta az összes adót, míg végül vissza nem tért a zeneadóhoz. A fiú felnevetett, majd hátradőlt a fotelon és Roo-t nézte, ahogy iszik. Fekete haja most kócos volt, úgy tűnik még nem járt a fürdőben, lehunyt szemei alatt egy alig látható lila karika húzódott, szája piros volt ahogy a forró kávé megégette, arca kipirosodott a gőzölgő italtól, szempillái megrebegtek. Brad megrázta a fejét, majd lehalkította a zenét és újra Roo felé fordult, de ezennel meg is szólalt.

 - Figyelj csak, mit csináljunk most, hogy véglegesen nincs meg a kulcsod?

 - Hát, a szomszédaimnak nincs meg a pótkulcs. Csak az anyámnak. - nyitotta ki a szemeit a lány, de arca eléggé elutasító volt.

 - Na, akkor meg is van mit csinálunk ma! Elmegyünk anyukádhoz, biztos nem lakik messze! - csapta össze tenyereit a fiú.

 - Brad – mondta ki lágyan a nevét – Az anyám Californiában lakik.

A fiú elkerekedett szemekkel nézett rá. Remélte, hogy csak viccel és beleboxol a vállába nevetve, hogy bevette. De nem volt vicc.

 - Hogy hogy... - akarta kérdezni, de megakadt.

 - Ilyen messze lakik? Nem ápolom túlságosan a kapcsolatot a családommal, az is lehet, hogy anyám telefonszáma sincs meg.

 - Roo, el kell mennünk anyádhoz. Nem maradhatsz itt – mondta Brad, de ahogy meglátta a lány elkomorodott arcát azonnal megbánta, hogy kicsúszott a száján.

 - Azt hiszed, nem tudom? Önszántamból jöttem ide alig 3 nappal ezelőtt? Tudom, hogy kell a pótkulcs, de nem jutok oda el egyedül. - temette az arcát kezeibe.

 - Ha benne vagy én elkísérnélek. Tudok repjegyet foglalni, megtudnánk szállni és mindenki boldog lenne. - ajánlotta fel a fiú, mire a lány csodálkozó pillantást vetett rá.

Végül elfogadta az ajánlatot és zavartan füle mögé helyezte az egyik fekete tincsét. Krákogott párat, majd felnézett Bradre.

 - Viszont...most nincs pénzem. És tudom, hogy kurva nagy bunkóság kérni, de muszáj ruhákat vennem magamnak! Esküszöm visszaadom, csak nem tudnál kölcsön adni? - teljesen elvörösödött, olyan zavarban volt, mire a fiú elmosolyodott és meglökte a lányt, majd bólintott.

Megbeszélték, hogy Brad összepakol és lefoglalja a jegyeket míg Roo vásárol, és miután hazajött indulnak is egyből. A lány 5 perc múlva el is tűnt a készpénzzel a zsebében, a fiú pedig leült a laptoppal az ölében és felment az egyik olcsóbb légitársaság oldalára, hogy minél előbb tudjon jegyeket foglalni a következő repülőre Californiába. Szerencséjére volt egy esti járat amire 5 szabad jegy maradt, így lefoglalt kettőt, majd felfutott a szobájába, és előkapta Melanie egyik kék hátizsákját amit csak azért nem használt, mert 'nem tetszett neki a színe'. Lányok, gondolta magában Brad, majd elvigyorodott a helyzet abszurditásán. Alig 3 napja ismerte meg ezt a csodálatos lányt és most közösen mennek Californiába, hogy megszerezzék a lakásához készült pótkulcsokat. A szállásról már gondoskodott, egy kis motelban fogják meghúzni magukat. Milyen jó lesz! Miután Brad telepakolta a táskáját előhúzott mégegyet és azt meghagyta Roo-nak. A szekrényben megtalálta az útlevelét, majd egy kicsit törte a fejét, hogy a lány, hogyan fog utazni útlevél nélkül, nagyon remélte, hogy nála van a személyie, különben lőttek Californiának. A sajátját azért berakta a zsákja zsebébe, a telefonját leszedte a töltőről és írt egy SMS-t Melanie-nak, hogy "Kicsit meglépek Californiába, jó nyaralást", aztán kikapcsolta, hogy barátnője ne tudja elérni. Hogy mekkora balhé lesz ebből! Brad gondolatait azonban csak az kötötte le, hogy most készül indulni egy teljesen másik kontinensre egy olyan lánnyal akit alig ismer. Miután Roo belépett az ajtón a fiú hozzávágta a táskáját és miközben a lány pakolt megtudakolta az összes fontos dolgot. Miután végeztek Brad hívott egy taxit, megnézte, hogy minden áramos cuccot lekapcsolt e, elszívott egy cigit, majd a zsákjával a hátán és Roo-val az oldalán kilépett a hideg levegőre. Bezárta az ajtót, közben pedig intett a lánynak, hogy üljön be a kocsiba és mondja el a soffőrnek a címet, majd bepattant mellé. Egy pillanatra összerázkódott a gyors hőmérséklet változás miatt (ugye a taxiban fűtöttek), majd a járgány nagy sebeséggel útnak indult. Egy pillanatra a fiatalok összenéztek, majd a fiú adott egy csikket a lánynak, lehúzták az ablakokat és elszívták a "gyilkost". Viszonylag gyorsan eljutottak a reptérre, mert nem volt dugó és az utakon is alig voltak. Roo azonnal kipattant a hátizsákjával amikor a taxi leparkolt, Brad pedig kifizette az utat és gyorsan a lány mellett termett, majd megkeresték a D terminált és becsekkoltak. A fiú bekapcsolta a mobilját, hogy egy hét szabadságot vehessen ki a jövő hétre, de alig tudta felhívni a főnökét, mert folyamatos bejövő üzenetek és hívások jöttek Melanie-tól, azonban nem törődött vele, csak tárcsázta a férfit aki munkát adott neki. Mikor kicsöngött a telefonja a tekintete Roo-ra tévedt. Fekete haja lófarokba volt fogva, kék szemeivel a repülőteret szemlélte, kezében egy sós mogyorós zacskót tartott és azt rágcsálta, miközben Bradre várt. A fiú beleszólt a készülőkbe ahogy a férfi felvette és ledarálta neki a helyzetet, majd könyörgött, hogy adjon egy hét szabadságot.

 - Bradley, tudod hogy régóta ismerjük egymást, hála a jövendőbeli apósodnak – a fiú megrázkódott, hogy mindenki ilyen természetesnek veszi, hogy elfogja venni Melanie-t. - de miért nem tudtál szólni előbb?

Brad magyarázkodott egy sort, majd elnézést kért és várt, hogy mit mond a főnöke.

 - Egy hetet kapsz, de ha még egyszer ilyen történik ne gyere vissza!

A fiú boldogan felugrott, és a hüvelykujját mutatta a lánynak, aki vidáman tapsolt, közbe lófarka ide-oda lobogott. Miután Brad letette a telefont odasietett Roo-hoz és már majdnem felkapta, hogy megpörgesse, de az utolsó pillanatban csak megölelte. A lány kuncogott, majd hátranézett ugyanis fütyültek neki. Mikor látta, hogy egy csapat fiú mutogatott rá és kacsintgattak, meg tették neki az agyukat, elpirult. Brad persze ezt nem nézte jó szemmel, ezért tátogott a csapatnak akik egy perc után már ott sem voltak. A fiú elvigyorodott, hogy milyen hatással van az emberekre, majd karon fogta Roo-t és leültette egy székre, ő pedig mellé telepedett. A lány a bakancsával rugdosta a csempével lerakott földet, közben pedig még mindig a mogyorót rágcsálta. Brad őt figyelte, majd hátradőlt és nézte az embereket ahogy elsietnek előtte. Egy fél óra után még mindig nem volt semmi hír a járatukról, ezért felállt és az ablaküveghez sétált. A reptér már ki volt világítva, ugyanis közben besötétedett. Odahívta magához Roo-t és mögé állt, úgy hogy alig pár centi válassza el őket egymástól. Végigmutatta a lánynak az összes szépséget, míg a végére Aphrodite már mosolyogva dőlt hátra a fiúnak. Bradet először meglepte ez a cselekedet, de aztán hagyta, hogy így álljanak, ketten, együtt, a repülőteret csodálva.