2014. szeptember 6., szombat

08

Brad átölelte Roo-t, aki szorosan hozzábújt, lábaival körülfonta a fiúét és hallgatta egyenletes szívverését. Az ágyon feküdtek, pár órával a szerencsétlen találkozás után és némán szorították egymást. A szobában le volt kapcsolva a villany, csak az a halvány napfény szűrődött be az ablakon ami megvilágította a kikapcsolt tévé képernyőjét. Roo halkan szuszogott, bár nem aludt, mégis jó érzés volt a fiú mellkasán nyugtatni a fejét. Azonban nem akarta az egész utazásukat szomorkodva tölteni, így egy fél óra múlva felemelte fejét és megsimogatta Brad hasát.
 - Szeretném neked megmutatni San Francisco partját. Sétával körülbelül 20-25 perc, és pont napnyugta előtt érnénk oda – suttogta a lány, mire Brad elmosolyodott és egy puszit nyomott kincse homlokára. Felkelt és rántotta Roo-t magával, aki elvesztette az egyensúlyérzékét és a fiúnak esett. Szájuk milliméterekre volt a másikétól, lélegzetük eggyévált, karjaikkal a másikat szorították: Roo azért, hogy valamiben megkapaszkodhasson, Brad pedig, hogy megtartsa a lányt. Mindketten ledermedtek, de Brad gyorsan el is engedte a fekete hajút, majd odaindult a táskájához és kihalászta az egyetlen, ósdi fürdőnadrágját és rádobta az ágyra, ahol a lány ült, majd előhalászott egy moteli törülközőt és bedobta az egyik szatyorba.
 - Esetleg ha kimennél és te is átöltöznél akkor előrébb lennénk – mondta kedvesen Brad, majd Roo után becsukta az ajtót és felhúzta a kék anyagot. Félmeztelenül állt és bámulta magát a tükörben, hogy láthassa milyen is valójában. A látvány nem ijesztette meg, olyan volt mint amilyen tegnap is, így nyugodt szívvel felhúzott magára egy pólót, majd a zacskóval a kezében kilépett és kis idő várakozás után bekopogott a mellette lévő szobába. Roo kilépett az aznapi ruhájában, de a sötétkék bikini pántja kilógott felsője alól és miután bezárta az ajtaját és elindultak.
Tényleg 20-25 perc volt az út, közben pedig találkoztak egy városi lánybandával akik feltűnően mutogattak a tetkós srácra és suttogtak, mikor az egyik festett szőke csaj a fiú elé állt és szinte könyörgött egy képért. Ruhája olyan kivágott volt, hogy Brad elvörösödött, de az csak nemet intett és Roo karját fogva elindult. Roo visszapillantott a csapatra, akik olyan irigy pillantásokkal szuggerálták, hogy a lány büszkén elvigyorodott és kinyújtotta rájuk a nyelvét. Gyerekes? Hát persze, de lehetett az, mert Brad úgy is elfogadná. Vagy nem, de ez nála abban a pillanatban nem volt választási lehetőség, mert erősen szorította barátja karját, aki még csak véletlenül sem engedte el. Már messziről látták a Csendes óceán kék vizét és hallották a sikongató fiatalokat, ezért gyorsabban szedték lábaikat, így korábban is értek oda, mint ahogy tervezték. Roo-nak igaza volt és a nap már lenyugodni készült, de nem volt csönd ugyanis rengeteg kamasz szaladgált a homokban egymást kergetve. Egy kiszemelt helyre ledobták a cuccaikat és elkezdtek levetkőzni. Először a lány húzta le pólóját amit Brad figyelemmel kísért és egy pillanatra nem kapott levegőt. Roo lapos hasa felvillant, majd a fiú megpillanthatta a lány teljes felsőtestét: egy sötétkék, fehér pöttyös bikini fedte melleit és épp elég szorosra volt meghúzva, hogy Brad kényszeresen beszívta ajkait, hogy ki ne törjön belőle egy nyögés. Hasa lapos volt, mégis izmos, homokóra alakja tökéletesen kiemelte a lány tökéletességét. Kulcscsontja enyhén kiállt és Brad azt vette észre, hogy Roo akaratlanul is odanyúlt és ujjaival végigtapogatta a mélyedést.
 - Gyönyörű – kezdte a fiú, de elharapta a mondatot – a bikinid.
Nem akarta kimondani, hogy maga a lány gyönyörű, mégis majdnem elszólta magát. Ki tudná, hogy Roo hogy reagálna rá, így inkább a fürdőruháját dicsérte meg.
 - Köszi – kuncogott Roo, majd lehúzta a nadrágját és a fiú most tökéletes lábait csodálhatta meg.
 - Beszívta ajkait ahogy figyelte, hisz még sosem látta így a lányt (hogy is látta volna), de ezerszer jobban vágyott abban a pillanatban rá, mint barátnőjére valaha. Már odalépett, hogy megsimítsa a karját, de mielőtt megtehette volna lerántotta pólóját és ott állt Roo előtt félmeztelenül...a fekete hajút hivatalosan is az őrületbe kergette, ugyanis a lány egyszerűen nem tudta nem megbámulni Bradet. A fiú karján lévő tetkók a mellkasa egy részét is befedték, és ahogy Aphrodite tekintete lejjebb tévedt megpillantotta azt a tökéletes, éppen eléggé izmos hasát, és az a feketés szőrzetet ami eltűnt a fürdőnadrágban. A 'V' vonal feltűnően magára vonzotta a tekinteteket, így nem egy nő nemű egyed bámulta meg a fiút az elkövetkezendő öt percben. Brad beletúrt göndör barna hajába izmos karjaival, majd odanyújtotta Roo-nak a kezét, aki nem fogadta el, helyette játékosan rácsapott, majd beszaladt a kék hullámok közé. A fiú rohant utána és sikeresen elkapta a derekát, majd lerántotta és mindketten elmerültek a vízben. Roo gyorsan felbukott, mert az oxigén elfogyott tüdejéből és fent is maradt a felszínen nagyokat szippantva a friss levegőből. Barátja össze-vissza úszkált, feje csak pár másodpercekre tűnt fel, utána pedig sehol sem volt. A lány egyszer csak érezte, hogy egy csúszós, puha dolog ért hozzá és felsikított, majd próbált ellépni, de képtelen volt rá így teljes teste a vízben landolt és a nyomás egyre mélyebbre nyomta, míg valaki meg nem fogta a karját és felhúzta. Brad állt előtte és rosszfiúsan vigyorgott, majd el is engedte Roo-t, hogy tetovált karjával beletúrhasson vizes és kócos hajába. A vízcseppek lecsorogtak arcán, hosszú szempillái összeragadtak, szája lilás színű volt az enyhén hideg tenger miatt, mégis maga volt a megtestesült tökéletesség. A lány duzzogást tettetve kitrappolt a partra és megtörülközött. A fiú egy ideig nézte, de után hátra fordult és a napot kezdte bámulni. Hátán minden egyes izom ki volt dolgozva, vállain fekete ábrák vonultak végig, fürdőnadrágja pedig lazán lógott csípőjén. Roo leült a törülközőjére, lábait törökülésbe fonta, hajából kicsavarta a vizet, hogy hamarabb száradjon meg, és elgondolkodva játszott a homokkal, mikor két erős kezet érzett a derekai köré fonni. Hátranézett és az ismerős sötétbarna szemekkel találkozott tekintete, majd hirtelen túl meleg lett a parton és mintha minden forróság kettejük köré gyűlt volna.
 - Mi a baj? - kérdezte Brad, de Roo csak megrázta a fejét és felállt, hogy kinyújtóztassa lábait.
 - Kezével kisimította a fekete tincseket arcából, majd intett a fiúnak, hogy induljanak sétálni. A sok tinédzser vagy csókolózott vagy nevetgélt, pedig nem is nyári szünet volt, hanem rendes iskolanap, de Kaliforniában annyira máshogy működnek a dolgok, mintha egy távoli világ lenne.
Brad nyújtotta a kezét, hogy megfoghassa a lányét és miután Roo nem húzta el az övét a fiú összekulcsolta ujjaikat és hagyta, hogy vezessék. Némán sétáltak, nem nagyon találtak témát amiről beszélni lehetett volna, így csak figyelték a naplementét és sétálgattak, majd egy idő után a motel felé vették az irányt, hogy a hosszú nap után ledőlhessenek aludni. Cuccaikat felkapták és kéz a kézben lépkedtek az úton, várva, hogy a másik megszólaljon. Már csak egy kicsit lehetett hallani a parti hangoskodókat, a kaliforniaiak pedig ilyenkor már csöndesebbek voltak, így csak egy kis zaj volt, de őket az sem zavarta. Roo hirtelen felkapta fejét, összefogott haja meglebbent, kék szemei pedig tágra nyíltak, ahogy megfigyelte a némaságot megtörő fiatalokat. 15 év körüliek lehettek, négy pár szaladt velük szemben. Az egyik fiú a hátán vitte a barátnőjét, aki sikítva nevetett, a másik a vállán szaladt egy barna hajú lánnyal és közben üvöltözött, a harmadik kézen fogva rohant egy szőkeséggel és csak röhögtek, a negyedik srác pedig kezeivel markolta szorosan a csaja combját aki lábaival tartotta magát a fiú derekán és közben csókolgatta a nyakát. Roo lehajtotta a fejét és beharapta ajkát, Brad pedig egyből észrevette, hogy baj van.
 - Mi a baj? - kérdezte és megállt.
 - Utálom az ilyen párokat.
 - A milyeneket? - tudakolózott Brad.
 - Annyira fiatal és hangos mindegyik és ilyenkor olyan kicsinek érzem magam. Rájövök, hogy mennyire kurvára egyedül vagyok, hisz senkim sincs. - mondta a lány és megtörölte az arcát, hogy eltüntesse az árva könnycseppet amit a fiú nem vett észre.
Brad felemelte Roo fejét és kényszerítette, hogy a szemébe nézzen. A kék és a barna tekintet egymásba olvadt, ahogy figyelték a másikat. A fiú szívverése felgyorsult, ereiben végigszántott az adrenalin és bármit megtett volna amit eddig nem mert. Mutatóujjával megcirógatta a lány arcát, és egy olyan fekete tincset tűrt a füle mögé ami nem volt elég hosszú, hogy beleférjen a copfba. Brad lehajolt, hogy tökéletesen láthassa Roo arcát, majd szabad kezével megszorította a lány kezét.
 - Itt vagyok, érted? Itt vagyok – búgta szexi, rekedt hangon.
Nem tudni, hogy ki tette meg. Talán Brad, talán Roo, vagy egyszerre, de megtörtént. A fiú jobban lehajolt, a lány pedig lábujjhegyre állt, és ajkaik félúton találkoztak. Mindkettőjükön végigfutott egy édes érzés, mintha igazán megtalálták volna a másik felüket. Brad elengedte a fekete hajú kezét és karjával a derekánál fogva közel húzta magához a lányt, aki beletúrt a göndör hajzatba, amire már napok óta vágyott: a lágy és puha tincsek tökéletesen illeszkedtek a kis tenyerébe, mire picit meghúzta azokat, hogy közelebb lehessen a fiúhoz. A szatyrok a földön végezték, míg tulajdonosaik a boldogságtól az égben repkedtek. Ajkaik úgy illettek egymáshoz, mint két porcelán. Puhán érintkeztek, mégis szenvedélyes félelemmel volt tele a csók, hiába vártak erre mindketten már napok óta. Újra és újra megcsókolták egymást, egyre több bizalommal és bátorsággal, míg végül szájuk már teljesen összeolvadt és semelyikük sem bátortalankodott, hanem forrón és izgatottan átadták magukat a pillanatnak. Mögöttük a gyerekek halk zaja szólt, a kék hullámok mosták a partot, a fiatal párok valahol szórakoztak, ők pedig összefonódva szorították a másikat. Roo térde majdnem összecsuklott, így Brad nyakába kapaszkodott, miközben erősen remegett, szíve majdnem kiugrott a helyéről, a forróság végigszáguldott bensőjében, úgy érezte magát, mintha nem is ember lenne. Brad hátrébb lépett és barna tekintetével a lányt nézte, aki lehunyta szemeit, majd két puszit nyomott mindkét szemhéjára. A fiú kénytelen volt elengedni a lányt, különben ott ájult volna el a boldogságtól, hogy végre megtette, vagy megtették. Ami a csókolózás közben elfogta, a görcsölő gyomra, a hevesen dobogó szíve, a meleg ajkai, ahogy a lány ajkaira tapadnak, még sosem érzett hozzá hasonlót. Roo azonban hozzáhajolt és újra megcsókolta, sokkal szabadabban, melleit a fiú mellkasához nyomta, amitől Brad felnyögött és nagy tenyereivel beszabadult a lány pólója alá, de csak a hátát simogatta lágyan. Roo hirtelen megvadult és gyöngéden megharapta a fiú alsó ajkát, aki teljesen kész volt.

- Roo – nyögte rekedtes hangon, majd hátradöntötte a lányt és úgy csókolta tovább.